TÁJÉKOZTATÁS

A Datashell Betéti Társaság (a továbbiakban Szolgáltató) belső visszaélés-bejelentési rendszert (továbbiakban: Rendszer) működtet a 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban Panasztörvény) alapján megbízói, mint foglalkoztatók részére.

A Panasztörvény 25. § alapján az alábbiakban tájékoztatást adunk a visszaélés-bejelentési rendszer működéséről, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásról és bejelentő jogairól és kötelezettségeiről.

1. A bejelentési lehetőség és a bejelentők köre

A Rendszer lehetőséget nyújt a következő személyeknek a bejelentés megtételére:

• a foglalkoztató által foglalkoztatott személyek;
• a foglalkoztatóhoz korábban tartozó jogviszony megszűnése után is lehetőséget biztosít az érintettek számára;
• a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó személyek, akik esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.

Továbbá, a következő személyek is jogosultak bejelentést tenni a Rendszer keretében:

• a) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,
• b) a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
• c) a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
• d) a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
• e) a foglalkoztatóval az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
• f) az a személy, akinek az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.

2. A bejelentés módja

A bejelentést írásban vagy személyesen teheti meg. Telefonon nem fogadunk bejelentéseket.

Bejelentést a bejelentő tehet, az alábbi módon:

1. elektronikus úton (online űrlap kitöltésével): az űrlap az alábbi linken érhető el: Panaszt teszek!
2. elektronikus úton (e-mailen): iroda@datashell.hu
3. személyesen: foglalkoztató székhelyén vagy előre egyeztetett egyéb helyszínen

Személyesen tett szóbeli bejelentés esetén a bejelentést írásba foglaljuk, és másodpéldányban átadjuk a bejelentőnek az ellenőrzésre, helyesbítésre és aláírásra vonatkozó lehetőség biztosítása mellett. A szóbeli bejelentés írásba foglalása során minden esetben teljes és pontos jegyzőkönyv készül.

FIGYELEM! Ön nem köteles felfedni előttünk személyazonosságát! Anonim bejelentés a Panaszt teszek! oldalon található űrlap beküldésével tehető meg.

Felhívjuk azonban a figyelmét arra, hogy azonosítatlan bejelentő által megtett bejelentés esetén a bejelentés kivizsgálása mellőzhető a Panasztörvény rendelkezéseinek megfelelően.

A bejelentő személyes adatait kizárólag abban az esetben hozzuk a foglalkoztató tudomására, amennyiben ahhoz a bejelentő kifejezetten hozzájárult.

3. A bejelentővédelmi eljárás

Az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül visszaigazolást küldünk Önnek, hogy bejelentése megérkezett hozzánk. A visszaigazolásban általános tájékoztatást talál a bejelentővédelmi eljárás és az azzal kapcsolatos adatkezelési szabályokról.

A bejelentést a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc napon belül kivizsgáljuk. Különösen indokolt esetben a határidőt a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett meghosszabbíthatjuk, de a kivizsgálás és a bejelentő tájékoztatása a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

A kivizsgálás során kapcsolatot tartunk Önnel, és szükség esetén kérhetjük a bejelentés kiegészítését, pontosítását vagy további információkat. Fontos, hogy a kivizsgálás során biztosítjuk a bejelentő személyes adatainak védelmét, és azokat csak a kivizsgálás és az intézkedések meghozatala céljából kezeljük.

Tájékoztatjuk, hogy a Panasztörvény rendelkezési alapján a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

• a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
• a bejelentést nem a Panasztörvény 20. § (2) és (3) bekezdése szerint jogosult személy tette meg,
• a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
• a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

A bejelentés kivizsgálása során értékelésre kerülnek a bejelentésben foglalt körülmények helytállósága, és meghozásra kerülnek azok az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására.

A bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatjuk. Szóbeli tájékoztatás elfogadása esetén (amennyiben a bejelentő a szóbeli tájékoztatást kifejezetten tudomásul vette) nem kerül sor írásbeli tájékoztató megküldésére.

Amennyiben a bejelentés vizsgálata nem mellőzhető, a megkezdjük a bejelentés vizsgálatát.

A bejelentés kivizsgálása során:

• meghallgathatjuk Önt mint bejelentőt, valamint a bejelentésben érintett és információval rendelkező foglalkoztatottakat;
• a bejelentésben érintett külsős személlyel történő egyeztetést kezdeményezhetünk;
• dokumentumokat és információkat kérhetünk be, melyeket felhasználhatunk a vizsgálat során;
• a tényállás tisztázásához és a bizonyítékokat gyűjthetünk, szakvéleményt kérhetünk;
• megkereshetjük a foglalkoztatót a tényállás tisztázása érdekében.

A vizsgálat célja, hogy teljes és részletes kép alakuljon ki az eset körülményeiről. Ha úgy ítéljük meg, hogy a vizsgálathoz további dokumentumokra vagy információkra van szükségünk, intézkedünk azok beszerzése érdekében. Az információk pontosítása és az adatok teljessége kulcsfontosságú az ügy tisztázása és a megfelelő döntések meghozatala szempontjából.

Amennyiben a bejelentés jellege és az ügyintéző által végzett előzetes értékelés indokolttá teszi, a bejelentőt, a bejelentésben érintettet vagy arról ismerettel rendelkező személyt személyesen is meghallgatunk. A személyes meghallgatás célja az eset alaposabb vizsgálata és a tények tisztázása.

A meghallgatás időpontjáról legalább két munkanappal azelőtt írásban tájékoztatjuk az érintettet, vagy amennyiben az írásbeli értesítés akadályoztatott, telefonon szóban is értesítjük (amely esetben dokumentáljuk is az értesítést). Kérjük, hogy amennyiben személyes meghallgatásra kerül sor, jelenjen meg az értesítésben megadott időpontban és helyszínen. A meghallgatásról a felek írásbeli jegyzőkönyvet vesznek fel.

A vizsgálat eredményéről jelentést készítünk és a megtett intézkedésekről tájékoztatjuk a bejelentőt.

A vizsgálat során a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó jelentést küldünk az érintett foglalkoztatónak, akit tájékoztatunk a vizsgálatról és annak eredményéről, továbbá javaslatot teszünk a szükséges intézkedések megtételére.

A foglalkoztató a vizsgálat eredménye alapján intézkedéseket kezdeményezhet, melyek lehetnek munkajogi, polgári jogi intézkedések, illetve indokolt esetben a foglalkoztató szabálysértési vagy büntetőeljárás vagy egyéb hatósági eljárás megindítását is kezdeményezheti.

A bejelentésekről és vizsgálatokról elektronikus úton nyilvántartást vezetünk.

A bejelentő, valamint a meghallgatások során nyilatkozatot tevő érintettek a saját bejelentésük, illetve az eljárás során tett nyilatkozataikba jogosultak betekinteni.

A bejelentő és a bejelentésben érintett személy jogainak védelme érdekében a kivizsgálás folyamán a személyes adatokat kizárólag a szükséges mértékben és az arra jogosultaknak tesszük hozzáférhetővé. A bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül nem szükséges személyes adatok haladéktalanul törlésre kerülnek. Az adatokat harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére csak a Panasztörvényben foglalt szabályok betartása mellett továbbítjuk szükség esetén.

A Panasztörvény értelmében a bejelentőkre nem hárulhat hátrányos intézkedés (pl.:  felfüggesztés, felmondás, az előléptetés megtagadása, bércsökkentés, munkaidő megváltoztatása, képzés megtagadása, negatív teljesítményértékelés, megrovás, pénzügyi szankciók alkalmazása, stb.) az általa megtett bejelentés miatt, még akkor sem, ha a bejelentő számára hátrányos intézkedés egyébként jogszerű lenne.

Fontos kiemelni, hogy a jogszabály védettséget biztosít a bejelentő számára, és nem tekinthető felelősségre azokért az információkért, amelyeket jogszerű bejelentéssel szerez meg. Ugyanakkor a bejelentőnek nem követhetnek el bűncselekményt az információk megszerzése vagy hozzáférésének érdekében.

A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

Rosszhiszemű módon, valótlan adat vagy információn alapuló bejelentés jogkövetkezményei:

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, amennyiben pedig alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

Amennyiben további kérdése lenne, vagy további információra lenne szüksége, készséggel állunk rendelkezésére.

Az általunk működtetett belső visszaélés-bejelentési rendszer célja a közérdek és a foglalkoztatottak érdekeinek védelme. Tiszteletben tartjuk a bejelentők jogait és garantáljuk, hogy bejelentéseiket bizalmasan kezeljük.

Tájékoztatjuk, hogy a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló Panasztörvényt az alábbi linken éri el: 2023. évi XXV. törvény – Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu)

Kelt: Budapest, 2024. július 1.